Az alábbiakban röviden azon cégformákat ismertetjük, amelyek a cégjegyzékben szerepelnek. Általánosságban elmondható, hogy e szervezeti formák létesítését a cégnyilvántartást vezető cégbírósághoz bejegyzés végett be kell jelenteni, és ezek a cégek a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre.
1. Vállalat
A vállalatok közül már csak az állami vállalat jegyezhető be a cégjegyzékbe. Állami vállalat olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amelyet erre feljogosított állami szerv alapít, és működéséhez megfelelő vagyont biztosít. Az állami vállalat az állami tulajdonból rábízott vagyonnal törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik, kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. Tevékenységét az állam irányítja és ellenőrzi. Az egyes jogi személyek vállalata és a nem állami vállalat által alapított leányvállalat 1993. december 31. után már nem létesíthető.
2. Szövetkezet
A szövetkezet olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A szövetkezetben van vagyoni hozzájárulás is, ám az elsődleges a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködés. Szövetkezethez bárki megkülönböztetés nélkül csatlakozhat, ám alapításához törvény eltérő rendelkezése hiányában legalább hét tag részvétele és az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőke szükséges. A szövetkezet a tartozásaiért a saját tulajdonában lévő vagyonával, a szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért a részjegyével felel.
3. Közkereseti társaság
A közkereseti társaság (elnevezésének rövidítése: kkt.) olyan gazdasági társaság, amelyet üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hoznak létre, és a tagok felelőssége a társasági vagyonnal nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges. A tagok vagyoni hozzájárulásukat is kötelesek a társság rendelkezésére bocsátani. A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik.
4. Betéti társaság
Betéti társaság (elnevezésének rövidítése: bt.) olyan gazdasági társaság, amelyet üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hoznak létre oly módon, hogy legalább egy tag (ún. beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (ún. kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. A társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik.
5. Egyesülés
Az egyesülés olyan önálló jogi személységgel rendelkező nonprofit társaság, amelynek elsődleges célja tagjai gazdálkodásának koordinálása, de kiegészítő tevékenységként üzleti gazdasági tevékenységet is folytathat. Az egyesülés olyan, nem direkt profitorientált, kooperációs társaság, ahol a nyereség ugyan nem kizárt, de nem a tevékenység elsődleges, domináns mozgatója. Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
6. Közös vállalat
A közös vállalat (elnevezésének rövidítése: k.v.) olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen saját vagyonukkal kezesként felelnek, mégpedig vagyoni hozzájárulásuk arányában. 2006. július 1-jétől kezdődően új közös vállalat nem alapítható.
7. Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság (elnevezésének rövidítése: kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A hitelezők irányában a társaság saját vagyonával teljes mértékben felel. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén a törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál.
8. Részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) a részvény névértékét vagy kibocsátási értékét köteles a társaság rendelkezésére bocsátani, a részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - egyébként nem felel. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű (elnevezésének rövidítése: zrt.) vagy nyilvános (elnevezésének rövidítése: nyrt.). A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
9. Egyéni cég
Az egyéni vállalkozó - kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. (Rövidített elnevezése: e.c.) Az egyéni cég nem jogi személy. A tevékenységéből eredő kötelezettségeiért az egyéni vállalkozó teljes vagyonával, korlátlanul felel.
10. Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete
A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás közvetlenül alapított szervezeti egysége, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik. Tevékenysége jellemzően a külföldi vállalkozás nevében szerződések közvetítése, a szerződéskötések előkészítésében való részvétel, tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység, vállalkozási tevékenységet nem folytat. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.
11. Közhasznú társaság
A közhasznú társaság olyan önálló jogi személy, amely közhasznú ? azaz a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló ? tevékenységet rendszeresen végez. Alapvetően nem üzletszerű, nem nyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenységre, hanem közhasznú tevékenységre hozható létre. A közhasznú tevékenység mellett kizárólag annak elősegítése érdekében és kiegészítő jelleggel folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, de a tevékenységéből származó nyereséget nem oszthatja fel a tagjai között. (Rövidített elnevezése: kht.). 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. Az eddig az időpontig bejegyzett közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
12. Erdőbirtokossági társulat
Erdőbirtokossági társulat egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. Kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. A társulat önálló jogi személy. Társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat, tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdőként nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet. Ha a társulat kiadásai bevételeiből nem fedezhetők, a tagokra társulati érdekeltségeik arányában tagsági járulékot lehet kivetni.
13. Vízgazdálkodási társulat
A vízgazdálkodási társulat vízgazdálkodási közfeladatok ellátására létrejött, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A társulatnak a területileg érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok a tagjai. A tag köteles a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltsége arányában hozzájárulni.
14. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
A fióktelep a külföldi vállalkozás gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, amely azonban jogi személyiséggel nem rendelkezik. A külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett egy vagy több fióktelepe útján vállalkozási tevékenységet végezhet. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fióktelep jár el, illetve jogosult eljárni a külföldi vállalkozásnak a fióktelepén keresztül keletkezett jogviszonyaiban mind a hatóságokkal, mind harmadik személyekkel szemben, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.
15. Végrehajtói iroda
A végrehajtói iroda jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyet az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére, határozatlan időre alapítanak. Végrehajtói irodát természetes személyek vagy gazdasági társaságok alapíthatnak olyan módon, hogy az irodában a szavazati jog több mint 50%-át önálló bírósági végrehajtó tag gyakorolja, és vezető tisztségviselője csak végrehajtó tag lehet.
16. Európai gazdasági egyesülés
A magyarországi székhelyű európai egyesülés (rövidített elnevezése: ege.) koordinatív, integratív jellegű, jogi személyiséggel rendelkező társaság. Rendeltetése, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa vagy fokozza a tevékenységük eredményességét. Tevékenységének kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, és nem célja, hogy saját maga számára nyereséget érjen el. Európai gazdasági egyesülést legalább két olyan tag alapíthat, amelyek az EU különböző tagállamaiban működnek vagy rendelkeznek székhellyel. Az európai egyesülés tartozásaiért, amennyiben a behajtás megkísérlése az egyesüléssel szemben eredménytelen volt, az egyesülés tagjai korlátlanul és egyetemlegesen tartoznak helytállni. Az európai egyesülés tagjai tevékenységüket különböző tagországokban gyakorolják, azonban minden tagnak az EU-n belül kell székhellyel rendelkeznie, illetve működnie. Nem foglalkoztathat 500 munkavállalónál többet.
17. Európai részvénytársaság
A magyarországi székhelyű európai részvénytársaság (rövidített elnevezése: SE) jogi személy, a részvényesek vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társaság alaptőkéje részvényekre oszlik, és minimum 120.000 EUR alaptőkével alapítható. Alapítása a tagállamok területén lehetséges, legalább két, a tagállamok területén bejegyzett gazdasági társaság (jogi személy) részvételével. Az európai részvénytársaság jellemzője, hogy egyszerre több tagállamban van jelen. Gyakorlati szerepe, hogy lehetővé teszi a székhely áthelyezését bármelyik tagállamon belül anélkül, hogy a korábbi céget meg kellene szüntetni, és újat kellene alapítani. Az európai részvénytársaság a közösségen belüli vállalkozások tőkeegyesítését is elősegíti.
18. Közjegyzői iroda
A közjegyzői iroda olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyet a közjegyzői tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapítanak. Tagjai azonos székhelyre kinevezett közjegyzők, valamint természetes személyek lehetnek. Saját tevékenységéért mindegyik közjegyző maga felel, és hivatásukat ilyenkor is személyesen kötelesek gyakorolni. A közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat.
19. Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye
Ha az európai gazdasági egyesülés székhelye nem Magyarországon található, a magyar állam területén lévő telephelyét a cégnyilvántartásba be kell jegyezni. Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat.
20. Európai szövetkezet
Az európai szövetkezet (rövidített elnevezése: SCE) alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy tagjai gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján, amelyek célja árukkal vagy szolgáltatásokkal történő ellátás. Célja lehet továbbá tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy előmozdítsa tagjainak gazdasági tevékenységben, egy vagy több európai és/vagy nemzeti szintű szövetkezetben való részvételét. Az európai szövetkezet jogi személy, tőkéje részjegyekre oszlik, és legalább 30.000 EUR jegyzett tőkével lehet alapítani. Legalább öt természetes személy vagy valamely tagállam joga alapján alapított, a közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó szervezet által alapítható, ha közülük legalább kettő más-más országban honos. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, annak alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét.